Milyen a jó melledzés?️
Mindenek előtt fontos tisztázni pár alapfogalmat, méghozzá:
Alapgyakorlatok: Több ízületben történik a mozgás, több izom dolgozik egyszerre, nagyobb erőt tudunk kifejteni.
Izolált gyakorlatok: Egy ízületben és csupán egy izomra vagy izomcsoportra végezzük a munkát, ezáltál kisebb az erőhatás.
Az edzés elején érdemes mindig alapgyakorlatokkal kezdeni, mivel akkor még tudunk maximálisan:
- koncentrálni a mozdulat kivitelezésére,
- koordinálni a feladatot,
- magas energiaszintünknek köszönhetően, nagyobb ellenállással tudjuk végezni az adott gyakorlatot.
Az edzés második felében kisebb ellenállással, nagyobb odafigyeléssel lehet „végleg” kifárasztani az adott izomcsoportot.
Édemes odafigyelni a gyakorlatok sorrendiségére, méghozzá, hogy mivel fogjuk végezni azt az adott gyakorlatot.
1. sajáttestsúly,
2. szabadsúlyok,
3. kötöttpályás gépek.
Egy jó melledzésnél, alapgyakorlattal kezdünk: fekvőtámasz vagy kézi súlyzóval/rúddal nyomás.
Fontos az adott izomcsoport, több szögből való terhelése, a maximális fejlődés érdekében. A nyomásokat végezhetjük vízszintesen vagy döntött padokon is.
A legnépszerűbb variációk a 30 fokos és a negatív padok.
Egy vízszintes gyakorlat után lehet végigmenni a szögeken, amelyek a mellizom különböző részeire hatnak. A nyomó gyakorlatok után tárogató feladatok nagyon fontosak a mellizom teljes funkciójának kihasználása végett. Végezhetjük ugyancsak vízszintes és döntött padokon is.
Az edzés második részében vagy csatolt sorozatoknál/szetteknél (két vagy több gyakorlat végzése, ugyanarra az izomcsoportra) a csigáskeret nagy Jolly Jóker tud lenni. Az összes nyomó és tárogató gyakorlatot végre lehet hajtani rajta, több szögből is. Az utolsó fejezetben pedig a melltől nyomó és tárogató gépeké a főszerep, amikor már a mozgás pályájára kevésbé kell figyelni, csupán a maradék erőnket kell kiadni magunkból.
Tehát összegezve: alap, izolált gyakorlatok, szabadsúlyok és a gépek.
Bármilyen kérdésetek lenne még, keressetek bizalommal!!!